Próbáltam súgni, szájon és fülön, mindnyájatoknak, egyenként, külön. A titkot, ami úgyis egyre megy, amit nem tudhat más, csak egy meg egy. A titkot, amiért egykor titokban világra jöttem vérben és mocsokban, a szót, a titkot, a piciny csodát, hogy megkeressem azt a másikat, S fülébe súgjam: add tovább.
